Az az üresség, amit érzek, mikor nincs velem, leírhatatlan. Hiányzik a jelenléte, ahogy beszél, amikor megölel, rám néz, megcsókol, amikor beszélgetünk órákat, közben nekünk perceknek tűnik. A hiány mardos, és én csak várok: mikor lehetek újra Vele?
Az az üresség, amit érzek, mikor nincs velem, leírhatatlan. Hiányzik a jelenléte, ahogy beszél, amikor megölel, rám néz, megcsókol, amikor beszélgetünk órákat, közben nekünk perceknek tűnik. A hiány mardos, és én csak várok: mikor lehetek újra Vele?
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.