Idővel az ember megérti, mi a különbség aközött, hogy tartasz egy kezet, vagy leláncolsz egy lelket, megtanulod, hogy a szerelem nem azt jelenti, hogy lefekszel valakivel és hogyha nincs valaki melletted, nem azt jelenti, hogy egyedül vagy. Megtanulod, hogy egy csók még nem szerződés, és az ajándék nem ígéret. Elfogadod a zuhanást emelt fővel és nyitott szemmel. Megtanulod az utakat a mára és a mostra építeni, mert a holnap nem garantálja a terveidet. A holnapnak mindig van egy csomó olyan változata, ami megállíthat félúton. És idővel megtanulod, hogyha csak azért maradsz valakivel, mert gazdag jövőt ígér, előbb-utóbb visszatérsz a múltba. Idővel megtanulod, hogy a haragból kimondott szavak egy életen át bánthatják azt, akit megsérteni akartál. Megtanulod, hogy mindenki mondhatja sajnálom, de megbocsájtani csak a nagy lelkek tudnak. Megtanulod, hogyha megsértettél egy barátot, valószínű soha többet nem lesz úgy, mint régen. Megtanulod, hogy lehetsz boldog az új barátokkal, de eljön az idő, hogy hiányozni kezd a régi. Megtanulod, hogy semmi sem ismételhető és megtanulod, hogyha jól is érzed magad azokkal, akik körül vesznek, mindig hiányozni fognak azok, akik már nincsenek. Idővel megtanulod, hogyha megbocsájtással próbálkozol, vagy bocsánat kéréssel, vagy kimondani, hogy szeretsz és vágyódsz, ha szükséged van, hogy barát szeretnél lenni, egy sír felett. Teljesen értelmetlen.

 

 

vannak , akik rálépnek véletlenül a lábadra , és
bocsánatot kérnek , miközben vannak , akik
átsétálnak a szíveden , és észre sem veszik .

 

sosem tudhatom , mikor történik valami nagy fordulat az életemben , ami mindent megváltoztat .. ezért reménykedek .. ezért nem adom fel , és nem is fogom soha .

 

amíg nem ismersz , ne mondj semmit rólam . hogy honnan jöttem , hogy merre tartok én . úgyis hazugság lesz minden egyes szóban . mert aki nem ismer , az nem is lát belém .

 

NE üzenj neki, ne írj hozzászólást neki, ne beszélj vele. csak mosolyogj rá és emlékeztesd arra, hogy egy tökéletes lányt engedett el

 

' Néha úgy szeretném hallani,valakitől hogy "hiányoztál". '

 

Ha tetszem neked,
szörnyen mutatod ki. 
Ha nem tetszem neked,
szörnyen mutatod ki azt is. 
Döntsd már el, te f*sz.

 

Rengeteg ember szólít a neveden, de csak egyetlen tudja úgy kimondani, hogy kihagy a szívverésed is

 

Várj arra, aki majd megküzd érted, ahelyett, hogy felkínálod magad. Várj arra, aki majd magától ír, anélkül, hogy kérdeznél előbb barmit is. Arra, aki majd magától odamegy, anélkül, hogy hívnád. Arra, aki majd felajánlja a segítséget, anélkül, hogy kérned. Arra, aki feltesz kérdéseket és nem csak végighallgat. Arra, aki tisztel, aki órákon át képes beszélgetni veled és igazan meg tud nevettetni. Inkább várj, mint olyanra pazarold az időd, akiért mindig csak te küzdesz, aki nem keres, akit unszolni kell, aki megbánt. Nem kell taktikázni, csak maradj egyszerűen Nő.

 

Örülj, ha legalább egy percig tartott, még hálásabb lehetsz, ha tovább.Másnak lehet, hogy életében nincs ilyen varázslatban része. Olyanban, amikor meglátod, ő meglát, a világ meg megáll. Adj hálát, ha a tiédben legalább volt ilyen. Lehet, hogy csak pár percig tartott, lehet, hogy pár óráig, de volt. Meríts belőle erőt, és érezd, hogy szerencsés vagy, mert láttad, hogy mi az, hogy csoda, meg Sors, mi az, hogy valakiknek találkozniuk kell..

 

Megtörtént, már veled, hogy hiányzott valaki akinek
nem kellett volna? Ürességet éreztél a szívedben egy
dal hallgatása közben? Szükséged volt valakire akiről
azelőtt azt hitted, nem számít neked? Táncoltál az
örömtől, mikor újra hallhattad a hangját? Nevettél, mikor
a bolondságaitokra gondoltál? Mosolyogtál, miközben
visszaemlékeztél a nevetésére? Olyat szerettél, akit nem
lett volna szabad..

 

Nem az az igazi barát, aki mindig puszival köszön, aki mindig azt mondja hogy te vagy a legjobb barátja, aki lájkolja képed, aki ha sírsz jaj mi a baj, nekem elmondhatod, majd másnapra mindenki arról beszél. Hanem vedd észre egyszer hogy aki csendben mindig meghallgat, melletted áll jóban-rosszban, nem puszilgat éjjel nappal csak épp mikor szülinapod van, akinek sokszor többet jelent az, hogy te jobban érezd magad mint ő maga, aki képes elkísérni olyan helyre ahova soha be sem tenné a lábát, de miattad megteszi.

 

"Fordítsak hátat és felejtsem el. A legnehezebb dolog kiszeretni valakiből. Akármennyire próbálod, nem megy. És felteszed a kérdést... Vajon elmúlik, egyszer a szerelem. Talán évek múltán... talán soha..."

 

ERŐS VAGYOK..elviselem, hogy minden nap összetörsz.
DE MEDDIG LESZEK ERRE KÉPES!?

 

NE VEDD KOMOLYAN, hogy odavoltam érted.
Odavoltam én már egy cipőért is.. aztán felpróbáltam sokkal jobbakat.

 

MÁSOKNAK hazudhatsz az érzéseidről, de MAGADNAK NEM!

 

Nem kell túlkomplikálni. Ha egy férfi látni akar, ő keres. Ha veled akar lenni, megteszi. Nem egy nőnek kell őrült módjára, tíz körömmel belekapaszkodva mindent feláldozni. Csak ésszel. Egyébként is, akinek a figyelméért harcolni kell, az már rég nem jó. A legjobb dolgok maguktól jönnek. Erőlködés, játszmák, és buta hisztériák nélkül, tisztán, csak úgy belehuppannak az öledbe, amikor nem is számítasz rá. De ha elmegy, hagyd. Ha megteszi, fogadd el. Aki elmegy, az nem a tiéd. Aki elmegy, az sosem ért ide igazán. Majd jön olyan, aki fél percet sem tud lélegezni nélküled, mert annyira kellesz neki. Levegőt fog kapni, meg minden, de csak igazán akkor él, ha mellette vagy - és ezzel te sem leszel másképp. Feltöltöd és feltölt téged. Támogat és melletted áll. Harcoltok mindennel, együtt, és erőt merítetek egymásból. Mert ami jó, az valami ilyesmi. Ott aztán nem lesz megalázkodás, vagy épp önfeladás. Csak az van, hogy hisztek egymásban, és húztok előre. Az összes többi csak gyerekes és szükségtelen játszma.

 

Egy nap majd hiányozni fognak az üzeneteim, amiket küldtem neked. Hiányozni fog, hogy mennyire aggódtam érted, amikor túl sokáig voltál kint. Hiányozni fog az idegesítésem. Egy nap, amikor már eltűnök, hiányozni fog, hogy volt valakid, aki akart téged. És amikor már nem leszek itt többé, hiányozni fogok!

 

NE CSAK AKKOR becsüld meg a barátnődet, mikor éppen szakítani akar, ne csak akkor szeresd, mikor kételkedni kezd benned, és ne csak akkor csókold meg, mikor nincs más, akit megcsókolhatnál...

 

VOLT MÁR ÚGY amikor azt hitted nem lesz jobb ? Amikor nem gondoltad át amit cselekedtél ? Amikor azt hitted mindenki utál ? na látod akkor tudod milyen egyedül .

 

NEM AKARTAM..
.. én beléd szeretni, feltételezem, hogy te sem határoztad el előre. De amikor találkoztunk, világos volt, hogy egyikünk sem ura annak, ami velünk történik. Egymásba szerettünk, annak ellenére, hogy sok mindenben különböztünk, és ezzel valami rendkívüli, gyönyörű dolog vette kezdetét. Velem egyetlenegyszer történt ilyesmi, ezért van az, hogy minden együtt töltött perc oly mélyen az emlékezetembe vésődött. Soha nem felejtem el egyetlen percét sem.

 

 

 

Sok sebet hordozok, de ez annak a következménye, hogy olyan pillanatokat éltem át, melyek soha nem történtek volna meg, ha -akkor és ott- nem merészkedek túl a határaimon. Fájdalmas, de egyben szépséges emlékeket hordozó hegek ezek. Nélkülük üres lennék.

 

Amit érted teszek azt nem tenném senki másért.Mindent feladok a biztos csalódásért.Amit érted megélek abba más belehalt volna.Ezerszer feladnám ha nem rólad szólna.

 

Ő soha nem fordul ellenem és mindig kiáll mellettem. Elég ha csak a szemembe néz és tud mindent. Nem hagy magamra amikor nagyon egyedül érzem magam, és a legfontosabb: ő nem foglalkozik azzal, hogy mások mit gondolnak rólam, ő nem hiszi el rólam a hazug pletykákat, rá örökre számíthatok, mert ő igazi barát! 

 

Azt mondtam magamnak, hogy mostantól erős leszek, annak ellenére, hogy egyes egyedül vagyok és sírok. Azt mondtam magamnak, hogy mostantól boldog leszek és nem aggódok, annak ellenére, hogy akit szerettem, elvette minden boldogságom. Azt mondtam magamnak, hogy mostantól senki miatt nem esek megint pofára, annak ellenére, hogy titokban most is szeretek valakit. Azt mondtam magamnak, hogy mostantól megpróbálok túllépni azon a valakin, annak ellenére, hogy most is sírok, miközben gépelem mindezt és arról a valakiről álmodozom. Nehéz azt tettetni, hogy boldog vagy, nehéz nem próbálkozni, és nem szeretni azt a valakit. Nehéz továbblépni, mikor úgy érzed, egyes egyedül vagy.

 

"Mellette lenni, menni előre, csinálni, élni, boldogan, kéz a kézben. Nem felállni, nem feladni, de szeretni, csak annyira, amennyire kell. Nem túlzásba vinni, megölelni, átkarolni, de csak annyira, ami nem fojtja meg. Odafigyelni, nem megölni, szárnyalni hagyni, mert aki a tiéd, az úgyis visszarepül, hiszen tudja, nálad jobbat úgysem találhat. Vagyis de, találhat. Tudod mit. Találjon is. Akit vinni tudnak, azt vigyék is, mert köze nincs hozzád, és az csak azt jelenti, hogy még ettől is jobbat kapsz majd."

 

Az élet arról szól,hogy bízzál az érzéseidben. 
Kockáztass.!
Merj önmagad lenni.!
Tanulj a múltból. Becsüld meg az emlékeket.
És vedd észre,az élet mindig megy tovább.

 

Mindig meglesz az oka, miért találkozol bizonyos emberekkel. Vagy neked kell, hogy megváltozzon az életed miattuk, vagy te leszel az, aki megváltoztatja az ő életüket.

 

Az élet túl rövid ahhoz, hogy reggel bánatokkal kelj fel.. Szeresd az embereket akik jól bánnak veled és felejtsd el azokat akik nem…!

 

’ ..tudtam: bárhogy is alakul majd az életünk, ez a pillanat akkor is a miénk lesz - örökre, kitörölhetetlenül, a szívünkbe és az emlékeinkbe vésve ‘

 

Minden lány szereti,ha a fiúk odaadják a pulcsijukat:) 

 

nem szabad feladni az álmainkat és nem szabad összeomlani ha valaki csalódást okoz . mert az élet olykor szép is tud lenni , viszont nem tagadom , hogy néha én is eldobnám a fenébe . viszont bolondság nem élni az életünket , ha már megkaptuk . szóval éld ki minden percét és szeress , nevess , sírj ha úgy van és sose add fel !

 

Hiszek a csodákban, mert látom őket, minden áldott nap. Varázslatot a mosolyokban, megvalósult lehetetleneket, körbevesznek, boldoggá tesznek, erősebbé, hisz megadják a reményt, hogy bizony ami egyszer volt, amit már átéltem, bármikor visszajöhet.

 

Még mindig megremegek, amikor veled beszélek.

 

Megtanultam,hogy aki nem keres annak nem hiányzol és akinek nem hiányzol az nem szeret. A sors dönti el,hogy ki lép be az életedbe,de te döntesz arról,hogy ki marad. Az igazság egyszer fáj,de a hazugság újra és újra. Ezért értékeld azokat akik értékelnek és szeresd tiszta szívből azokat akik viszonozzák. 

 

Felesleges a csodaszép fiúkkal foglalkozni. Maradjanak meg barátnak, de többre nem érdemesek. Minek? Most őszintén. Szükséged van neked arra, hogy egész életedben attól rettegj, hogy mikor csapja le a kezedről valamelyik szőke kis barátnője? Nem. Így hát érdemes nyitott szemmel járni, és nem a külsőségeket előtérbe helyezni.

 

- egyébként ő miért választotta azt, hogy csak a barátom lesz?
- azért, mert inkább az akart lenni, aki letörli a könnyeidet, nem pedig az, aki okozza őket.

 

Szerintem a szerelemnek semmi köze az időhöz. Beleszerethetsz valakibe az első pillanatban, de az is lehet, hogy csupán egy év múlva. Ez csak úgy megtörténik... mindig a maga idejében.

 

Nem az az igazi barát, aki mindig puszival köszön, aki mindig azt mondja hogy te vagy a legjobb barátja, aki lájkolja képed, aki ha sírsz jaj mi a baj, nekem elmondhatod, majd másnapra mindenki arról beszél. Hanem vedd észre egyszer hogy aki csendben mindig meghallgat, melletted áll jóban-rosszban, nem puszilgat éjjel nappal csak épp mikor szülinapod van, akinek sokszor többet jelent az, hogy te jobban érezd magad mint ő maga, aki képes elkísérni olyan helyre ahova soha be sem tenné a lábát, de miattad megteszi.

 

Szereted őt, ugye ? Ez csak egy egyszerű pszichológia kérdés. Nem egy név, csak úgy, megemlítve. És mégis hirtelen valaki eszedbe jutott..

 

Az emberek azt mondják, hogy megváltoztam. Nos, itt az igazság. Felnőttem. Már nem hagyom, hogy az emberek folyton megbántsanak. Megtanultam, hogy nem lehetünk mindig boldogok. Elfogadtam a valóságot .

 

Légy az, aki vagy, és ami a szíveden, legyen a szádon, mert azok, akik kifogásolják ezt, nem számítanak, akik pedig számítanak, azok nem fogják kifogásolni.

 

Nevetséges, milyen nehéz feltenni egy kérdést, ha a válasz olyan sokat jelent az embernek.

 

Van-e még barátság a világon? Fiatal emberek azt hiszik, van; de aztán megtudják, hogy amit barátságnak hittek, csak pajtásság volt. A barátság sokkal bonyolultabb, fájdalmasabb és erőszakosabb kapcsolat, mint a szerelem. A szerelem adni és kapni akar. A barát csak adhat. Barátság, abban az értelemben, szűkszavúan, ahogy két ember, kézfogás és ígéret nélkül, egy életre jótáll a másikért. 

 

Felejtsd el az összes okot amiért nem fog sikerülni, és higgy abban az egyben amiért fog.

 

 

Váratlanul történt, a legváratlanabb pillanatban. Akkor, amikor egyáltalán nem számítottam rá. Akkor jött Ő. Váratlanul ért. El sem akartam hinni. De aztán mégis elhittem. Valós volt. Igazi. Ott állt előttem, a szemembe nézett, és megtört jég. A szerelem megérkezett!

 

Képzeld el ezt.. 10 év múlva beléd botlok az utcán. Oda köszönök neked, te pedig visszaköszönsz. Aztán megkérdezem milyen az életed. Te mesélsz a feleségeidről és a gyerekeidről. És amikor ezt teszed összetöröd vele a szívem.. Nem azért,mert én esetleg nem akarnám,hogy boldog legyél,az minden amit szeretnék. Hanem azért,mert 10 éve én azt képzeltem el,hogy milyen az életed, te pedig rólam mesélsz.

 

Ezerszer kedvem támadt megfogni a kezét, és ezerszer nem csináltam semmit.

 

Vannak pillanatok az életben, amikre örökké emlékezni fogok. Nem azért, mert fontosak voltak, hanem mert akkor ott voltál.

 

Tapasztalatból tudta, hogy ez a szerelem. De jóllehet tisztában volt vele, hogy a szerelem sok fájdalmat, gyötrő megaláztatást okoz majd neki, hogy ráadásul földúlja békéjét, és szívét megtölti dallamokkal, úgyhogy nem lesz kellő nyugalma egy dolgot kerekre formálni, és fölényesen kikovácsolni belőle valami egészet - mégis örömmel fogadta az érzést, átadta magát teljesen, és lelke minden erejével ápolta magában, mert tudta, hogy az gazdaggá és elevenné teszi, és jobban vágyott arra, hogy gazdag és eleven legyen, mint hogy fölényesen kikovácsoljon valami egészet..

 

Ha például magának túlságosan fontos az; amit mondani akar, ha a szíve túl hevesen dobog érte, akkor biztos lehet, hogy tökéletes kudarcot vall.

 

Abban a pillanatban olyan közel akartam lenni hozzá, amennyire csak lehetséges. azt akartam, hogy soha ne hagyjon el. az életem részének akartam abban a percben, és másnap, és a rákövetkező napon. szükségem volt rá, mint még senki másra!

 

igazán sohase sajnáltam még semmit sem. Mindig azzal törődtem, ami majd ezután történik, akár ma, akár pedig holnap

 

Ha már egyszer meghalunk, világos, hogy nem fontos, mikor és miképpen kell meghalnunk

 

Mit akarok tőled? Semmit. Semmit nem akarok tőled. Hanem neked akarok. Nem tőled, hanem neked. Mégpedig adni. Mindent. Mindent, amit őrizgetek magamban. Őrizgetem egy érkező pillanatra, egy napra, egy életre. Őrizgetem annak, aki egy pillanat, egy nap, egy élet. Aki minden. És ha te vagy az, ha neked adhatom, ha elfogadod, akkor már nem csak "neked" van, hanem "tőled" is. Mert akkor már kapok is. Tőled.

 

csak feküdtem és néztem. búcsúztam az érzésektől, az érintésektől. ahogyan néha nem tudom megállni, nem tudom visszatartani az ujjaimat. ahogy néha a tenyerem, a tenyerébe kívánkozik, mert szeretem a bőrét. búcsúztam az emlékektől, kacagva hunytuk le a szemünket. arcom beletemettem a paplanjába, még egyszer utoljára. majd felültem, felöltöztem és lezártam örökre azt, ahogyan. most már másképp lesz.

 

az igazság az, hogy leakartam győzni, teljes erőmből. a vége az lett, hogy megmutattam neki, hogy képes lennék rá, de azt is tudja, hogy sosem fogom megtenni.

 

valahányszor azt mondom, hogy hagyj elmenni, belül azt kívánom, hogy kövess engem. valahányszor azt mondom, hogy már nem szeretlek, belül összeszorul valami bennem. valahányszor rád nézek, úgy látom, hogy te ezt mind tudod.

 

Még mindig hiszek benne, hogy egyszer csak hirtelen írsz nekem és bevallod az érzéseidet, amiket eddig elrejtettél. Hogy csak úgy írsz és azt mondod, én vagyok az egyetlen, akit akarsz. Az egyetlen, akire gondolsz. Szeretném ha azt mondanád, hogy az egyetlen ok, amiért elmentél, ...hogy féltél az érzéseidtől.

 

Van néhány olyan ember, akikkel nem kell minden nap beszélned, akik ezredszerre is végighallgatják tőled ugyanazt a történetet.. és ha te idiótaként táncolsz, vagy addig nevetsz, amíg már sírnod kell, akkor is azt mondják: igen, ő a legjobb barátom.

 

Az egyik legnagyobb hiba, amit elkövettem, hogy tovább engedtem az életemben maradni embereket, mint ahogy megérdemelték volna. Nem akartam látni és hallani. Elzártam mélyre az igazságot, hogy ez nincsen így jól. Már látom, hogy csak az időmet pocsékoltam és fájdalmat okoztam magamnak.

 

Meg akartam fogni a kezét, de tudtam, hogy mindkettőnknek túl friss még a seb és hogy egy ilyen mozdulat egyszerre volna túl kevés és nagyon sok.

 

Ha valaki be akar lépni az életedbe, lépjen be. Ha valaki ki akar lépni az életedből, lépjen ki. Azt ne engedd, hogy az ajtóban álljon... Útban van...

 

Mondhatnám az utca nyelvén: kajakra átbasztál! Mondhatnám kulturáltan: zátonyra futott a kapcsolatunk. Mondhatnám, ahogy a haverok: jól beszoptad! Mondhatnám, ahogy érzem: egyedül én bíztam benned ezen a Földön, és ezért rúgtál belém a földön..

 

Mindig, amikor rád gondolok, emlékeztetnem kell magamat, hogyha beszélni akartál volna velem, akkor tudtál volna.

 

Amikor tudod hogy nem szabad, de mégis újra megteszed, akkor vedd tudomásul, hogy igenis szereted.

 

Van valaki, akire várok, legyen az egy nap, egy hónap vagy egy év, én várni fogom akkor is ha esik vagy havazik.. de mi mást tehetnék ha egyszer szerelmes vagyok belé?

 

Nincs kegyetlenebb sors annál, mint amikor az ember rövid időre elnyeri, amire a leghőbben áhítozik, majd azonnal megfosztják tőle.

 

Fura dolog ez a vonzódás... Azt gondolod, hogy sose tud elhatalmasodni rajtad, hogy meg tudsz állni egy pontnál, hogy féken tudod tartani érzéseidet... de közben észrevétlenül átjárja a szíved, először csak néha jut eszedbe, majd vele fekszel és utána már vele kelsz... életed része lesz, úgy, hogy nem is veszed észre és már sosem fogod tudni kitörölni a szívedből.

 

Az egyik felem ki akar törölni a múltamból, míg a másik felem még mindig téged akar a jövőmbe.

 

Hinnem kell, hogy vannak az életben elronthatatlan dolgok. Aminek léteznie kell, az létezni fog, aminek meg kell szakadnia az meg fog. Annyiszor volt már, hogy össze akartam ragasztani egy barátságot, egy kapcsolatot. Soha nem lett tökéletes. Mert nem arra rendeltetett. Aminek élnie kell, működnie, az jelen lesz.

 

Mert mi, lányok, már egy vele kapcsolatos álom után is közelebb érezzük magunkhoz.

 

Vannak pillanatok az életben, amikre örökké emlékezni fogok. Nem azért, mert fontosak voltak, hanem mert akkor ott voltál.

 

Fáradt lettem..kimerített hogy örökké a kegyeidet kerestem,közben másra figyelni mindig elfelejtettem..Erősebb lettem,sokkal,mert megedzettél.Most már felmerem vállalni a kockázatot,és elviselni minden gyalázatot.Fellélegzek,nem félek,sem tőled sem mástól.Igyekszem a legjobb formámat hozni,és mindig valami újat megmutatni. Hogy lásd, amikor te fájdalmat akarsz okozni,én fel tudok állni, és nem fogom sosem feladni!

 

Furcsa, több ezer emberrel találkozunk és egyik sem fog meg igazán. Aztán megismerünk valakit, aki megváltoztatja az életünket. Örökre. 

 

Elmúlnak az ölelések, ahogy elmúlnak a nyarak, mit igaznak véltél, egyszer darabokra szakad.

 

Végül is, az, hogy szeretünk valakit, még nem feltétlenül jelenti azt, hogy a másiknak viszonoznia kell az érzéseinket. Az érzés csak egyszerűen ott van.

 

Gyakrabban gondolok rá, mint beismerem, de sose beszélek se róla, se a történtekről. Visszahozza az összes megválaszolatlan kérdést. Visszahozza, a "mi lett volna, ha" kezdetű mondatokat, amelyeknél fájóbban kevés dolog marcangolja a lelket.

 

ha egyszerűen akarom megfogalmazni, nem tudlak kiverni a fejemből és mikor elválok tőled, nagyon nagy űr marad bennem. ezt mindig azzal próbálom pótolni, hogy rád gondolok. egyszóval rosszul érzem magam, hogy ha nem látlak, nem beszélünk, nem hallak, nem érinthetlek meg. nem tudok és nem is akarok mással lenni.

 

Szánalmas, hogy milyen kétségbeesett kapaszkodással próbálok szeretetet kicsikarni valakitől. Mindegy, hogy kitől. Közben pedig pont az ellenkezőjét csinálom: elriasztok mindenkit, vagy pedig én magam akadályozom meg, hogy bárkivel bármilyen kapcsolatba lépjek.